A falu határában végzett ásatások leletanyaga azt igazolja, hogy a település közvetlen környéke az időszámításunk kezdete előtti V. évezredtől kezdve folyamatosan lakott hely volt. Előbb földművelő, állattenyésztő népek, később vadászó, állattartó, szántóvető közösségek éltek itt. Őket a rézkorban és a középső bronzkorban a mészbetétes kultúra képviselői követték, majd a késővaskori kelták telepedtek meg a falut övező dombhátakon.
Amikor az i. sz. I. században a mai Dunántúl - Pannónia provincia részeként - a római birodalom határtartományává vált, Ad Flexum (Magyaróvár) és Arrabona (Győr) között félúton, a Lébényhez tartozó Barátföldpuszta helyén megépült és két évszázadon át látta el a határ védelmét a Quadrata nevű római katonai erőd. Az erődítménytől délnyugatra egy kis település állt, ahol a tábort kiszolgáló polgári személyek és a katonák hozzátartozói éltek.
Az V. század elején a rómaiakat a hunok követték, majd Nagy Teodorik keleti gótjai és a longobárdok pásztornépe váltották egymást a környéken. A VII. század végén lovas nomád avarok szállták meg a Lébény környéki dombokat. Egy századdal később az avarok mellé karantán szláv népességet telepítettek ide. Nagy valószínűséggel tőlük ered a falu neve, amely eredetileg talán személynév lehetett. Ezt a földművelő, állattenyésztő avar és szláv népességet találták itt honfoglaló őseink - Lél (Lehel) törzsének népe - a IX. század végén. Kézai Simon krónikájából úgy tudjuk, hogy Lébénynek a honfoglalás utáni első birtokosai a bizonytalan eredetű Győr (Geur, Jeur) nemzetséghez tartozó Poth utódai voltak. Kézai műve alapján valószínűsíthető, hogy Poth Szent István felesége, Gizella királyné kíséretének tagjaként bajor földről érkezett Magyarországra. Az ő leszármazottja a XII-XIII. század fordulóján élt öt testvér: Saul, Poth, Chepan (Stephan), Mór és a Kubechnek is nevezett Sándor. Ők voltak a Győr nemzetség "nagy generációja". Országos méltóságok viselői: Saul előbb csanádi püspök, majd kalocsai érsek, Chepán nádor, soproni és bácsi ispán, Poth nádor és mosoni ispán, Mór is mosoni ispán, s - bár magas tisztségeket nem viselt - a király kegyéből Sándor is jelentős földadományok birtokosa. Ők voltak a lébényi apátság alapítói.
