Cookie / Süti tájékoztató
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a lebeny.hu honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében cookie-kat alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi.
bővebben
Elfogadom
Nem fogadom el
Óvoda

A lébényi óvodai nevelés kezdeteire vonatkozó legkorábbi dokumentum az a levél, amelyet 1893-ban a királyi tanfelügyelő intézett Moson vármegye közigazgatási bizottságához, és amely levélben a kisdedóvók sürgős felállítására utasít. A törvény által óvoda felállítására kötelezett települések listáján Lébény neve is szerepelt.

A közigazgatási bizottság úgy határozott, hogy „bár belátja a kisdedóvás nemes és nagy misszióját és culturális előnyeit”, az óvoda létrehozása anyagi lehetőségeit meghaladja. Kötelezettségének a község csak úgy tehet eleget, ha az óvoda felállításának céljával a lébényi adózókat 1895-től 3%-os pótadó fizetésére kötelezi. Az óvodaépítés ügyében – az adó kivetésén túl – 1897 nyaráig érdemi intézkedés nem történt. A hatóságok türelme azonban egyre fogyott, és 1897-ben a vallás- és közoktatásügyi miniszter a lébényi óvodának most már azonnali felállítását rendelte el. A testület ekkor levelet intézett a miniszterhez, és az óvodaépítés időpontjának elhalasztását kérte. Nem jártak túl nagy sikerrel, Moson vármegye közigazgatási bizottsága 1897. októberében olyan utasítást adott, hogy az óvodát 1898 tavaszára fel kell építeni.

A képviselőtestület ekkor úgy határozott, hogy mivel a községi óvoda építéséhez és fenntartásához szükséges anyagiakkal nem rendelkezik, állami óvoda felállítását kéri. A leendő állami óvoda számára ingyentelket ígért, az építéshez felajánlotta a 3%-os pótadóból már befolyt 2400 forintot, és a pótadó további folyamatos fizetésére is ígéretet tett. Cserébe mindössze azt kérte, hogy a felállítandó óvodához kinevezett óvónők egyike katolikus, másikuk evangélikus legyen.

Hosszas várakozás után 1898. május 16-án az óvodai nevelés céljára kibérelt Holczer-házban megkezdte működését a lébényi kisdedóvó. Vezetője Bedi Matild okleveles óvónő lett. Az óvodai felügyelőség első elnökévé Berta Dávid evangélikus lelkészt kérték fel, őt e tisztségben rövid idő múltán Lendvay János vendéglős, majd 1907-től dr. Kokas János katolikus plébános követte.

Az egycsoportos óvoda megnyitása azonban csak átmenetileg oldotta meg az óvodai ellátás problémáját. 1903-ban a királyi tanfelügyelő azt állapította meg, hogy az egycsoportos óvoda elhelyezése és felszereltsége nem megfelelő. Ezért ismét felszólította Lébény község elöljáróságát, hogy a 211 óvodáskorú gyermek gondozása érdekében „megfelelő kisdedóvoda felépítéséről gondoskodjék”.

Új óvoda építésére – kellő anyagiak hiányában – ekkor sem kerülhetett sor, a működési feltételek javítása, a zsúfoltság megszüntetése érdekében azonban elindították a második csoportot, amelynek vezetője Simon Margit lett.

A csoportfejlesztéssel egy időben a község elöljárósága ismét úgy határozott, hogy az óvodát állami kezelésbe adja. Az intézmény állami kezelésbe adásának szándéka azonban nem mentesítette a községet az új óvoda építésének kötelezettsége alól. Ezért 1905 szeptemberében az épület kivitelezésére „ajánlati versenytárgyalás hirdettetett”, amelyet 15.000 koronás ajánlatával Neuwirth Joachim és fia nyertek el. A beruházáshoz a község 50 évi törlesztésre 12.000 korona kölcsönt volt kénytelen felvenni 4,5 százalékos kamatteher mellett. Miután a pénzügyi akadályok ilyen módon elhárultak, 1906 tavaszán megkezdődött az építkezés, és szeptemberre a Holczer-ház szomszédságában elkészült az új óvoda. A most már állami fenntartású intézményként működő óvoda – amelynek vezetői előbb Bedi Matild, majd Baranyai Mária, később 1952-től 1959-ig Schrott Krisztina voltak – évtizedeken át közmegelégedésre látta el feladatát.

Az intézmény 1903-tól 1959-ig két csoporttal működött. Ekkor a megnövekedett lakossági igények következtében egy új óvoda építéséről határoztak a község vezetői. A falu újtelepi részének dinamikus fejlődése indokolta, hogy ne a falu központjában álló régit bővítsék, hanem az újtelepi lakosok számára is könnyen elérhető, új óvodát építsenek. 1959 szeptemberére megépült a „kinti” óvoda, ami azt is jelentette, hogy két csoporttal bővült az óvoda kapacitása, ötven fővel megnőtt a felvehető gyermekek száma.

A intézmény vezetésére ekkor Köő Imréné kapott megbízást, 1966-ig látta el feladatát. Utóda a „kinti” óvodában 1968-ig Borka Ferencné majd 1968-tól Heizer Győzőné, a „benti” óvodában pedig Szabó Károlyné lett.

1975-ben az ekkor már öt csoporttal működő, munkáltatói szempontból az iskolához tartozó, de szakmailag autonóm óvodák leváltak az iskoláról, és szervezetileg egységes, önálló intézménnyé lettek. Az óvoda vezetőjévé ekkor Heizer Győzőnét, helyetteseivé Szabó Károlynét és Novák Tibornét nevezték ki.

1979-ben az intézmény egy újabb, hatodik csoporttal bővült.

Az 1992-es esztendő fontos változást hozott a „benti” óvoda életében. Rendkívüli mértékben lecsökkent ugyanis a bölcsődei férőhelyek kihasználtsága, ugyanakkor megszűnt a bölcsődék fenntartásához eddig nyújtott állami támogatás. Az önkormányzat ezért 1991 tavaszán úgy határozott, hogy megszünteti a bölcsőde működését, és a megszűnt intézmény épületébe a „benti” óvodát költözteti át. Az épület átalakításának eredményeként 3 csoportszoba, egy tornaszoba létesült, vezetői irodát, orvosi szobát alakítottak ki, és megfelelő munkafeltételeket teremtettek az eszköztár, továbbá a családsegítő, a logopédus és a fejlesztő pedagógus számára is. A funkcióját vesztett, még 1906-ban emelt régi óvodát kereskedelmi célra bérbe adta a képviselőtestület. 2010-ben az épületet felújították, azóta kisebb helyigényű kulturális rendezvények helyszíneként használják a falu civil szervezetei. Múltjának emlékét az épület falán 1996-ban elhelyezett márványtábla őrzi.

1997-ben az óvoda vezetője, Heizer Győzőné nyugállományba vonult, utóda Novák Tiborné lett.

2007-ben az önkormányzat az iskola és az óvoda szervezeti összevonásáról határozott. Az összevont intézmény vezetője 2007. augusztus 1-jétől Sárvári István lett.

 

 

2010-ben egy 200 millió forintot meghaladó értékű beruházás eredményeként új épületbe költözhetett az eddig külön működő „kinti” és „benti” óvoda. Az egykori bölcsőde korszerűtlenné vált épületét lebontották és a helyén az év végére elkészült a minden igényt kielégítő, új óvoda.

 

Az épületben hat csoportszoba, egy száz négyzetméteres tornaszoba, nagyterem, egyéni fejlesztő szoba, orvosi és könyvtárszoba, tágas öltözők, mosdók és mellékhelyiségek fogadják a gyermekeket. A csoportszobák berendezése esztétikus, korszerű, az épület teljes körűen akadálymentesített, gazdaságosan és környezetbarát módon üzemeltethető. Az udvarra korszerű szabadtéri játékok kerültek, parkoló is létesült, kellemes, árnyékot adó díszfákat, cserjéket telepítettek, és megújult az óvoda kerítése is. Röviddel az épület átadását követően új burkolatot kapott az óvoda mellett elhaladó útszakasz és hamarosan új járda is épült. Elmondható, hogy az új körülmények között minden feltétel adott a gyermekek eredményes neveléséhez, fejlesztéséhez, az óvoda nevelési programjában foglaltak maradéktalan végrehajtásához.

Szervezeti változást hozott az óvoda életében, hogy 2010 óta a bezi, 2011-től a mecséri óvoda a lébényi óvoda tagintézményeként működik.

Fontos változást jelentett az is, hogy a nevelési-oktatási intézmények állami fenntartásba vételével kapcsolatos kormányzati intézkedések nyomán az iskolák 2013. január 1-jétől állami fenntartásba kerültek, az óvodák azonban önkormányzati intézményként működtek tovább.

A képviselőtestület ezért – még 2011 végén – kényszerűen úgy határozott, hogy 2012. augusztus 1-jei hatállyal visszaállítja az óvoda szervezeti önállóságát. Az ismét önállóvá lett intézmény vezetőjévé a testület Horváth Sándornét nevezte ki.