de
Egyházak
 

Lébényi Római Katolikus Egyházközség

Cím: H-9155 Lébény, Templom tér 2.
Plébános: Gőgh Tibor
Telefon: (96) 360-094,
e-mail:goghtibor@t-online.hu A templom előzetes bejelentkezés alapján egész évben látogatható.

katolikus templom

Az Árpád-kori templom védőszentje: Idősebb Szent Jakab apostol. 2006-ban a templom 800 éves volt.
A lébényi római katolikus egyházközség a Győri Egyházmegye része. Egyházközségünkhöz 2.200 fő tartozik.
Szentmisék – egész évben változatlan miserenddel: vasárnap délelőtt fél 9-kor, szombaton este 6 órakor (vasárnapi érvényességű), kedden reggel 7 órakor, pénteken pedig este 6 órakor tartunk szentmisét a templomban.
A templom helyet ad koncerteknek, a plébánia pedig táborozásra kínál lehetőséget.
A régi plébániát a középkori bencés apátság régi épületének egy részének alapjára építették, az építés kezdete valószínűleg 1206. Írásos emlékek bizonyítják, hogy maga a templom 1208-ban már állt.
Az első apát Lénárd volt, akit 1219-ben említenek először. Lébényt a bencések 1529-ben elhagyták. Innentől kezdve Lébény sorsa a pannonhalmi főapátságtól függött. Mivel 1550 után Pannonhalmát több ízben is bevették és elfoglalták a törökök, a volt lébényi apátság tulajdonosai is gyakran változtak. Végül 1638-ban császári megerősítéssel a jezsuita szerzetesek tulajdonában került az apátság, akik a felújított középkori kolostorba lábadozóikat, öregjeiket és üdülőket helyezték el. Különösen iskolai szünetekben szeretett itt tartózkodni a győri ház, juniálisaikra meghívták a bencés rend képviselőit is. A törökök 1683-ban felégették az épületet és csak kiűzésük után épült újjá a kolostor barokk stílusban. A jezsuita rendet egy pápai rendelet alapján 1773-ban feloszlatták, birtokaik az államkincstárba kerültek.
Már egy 1267-es okiratban olvasható, hogy a községben (az I. világháborús emlékmű melletti területen) egy Árpád-házi Szent Margit tiszteletére emelt templom állt, amelyet a helyi egyházközség használt. A Szent Jakab-templom szerzetesi templom volt. Tehát a Szent Margit-templom is román kori templom volt és ugyanolyan kőhasábokból építették, mint a kolostortemplomot. Legutolsó felújítására az 1674-ben történt felszentelése előtt került sor. Ez a templom az idők során folyamatosan pusztult. A jezsuita rend feloszlatása után a szerzetesek elhagyták a települést, a templom használaton kívül maradt. Szerepét hamarosan a Szent Jakab-templom vette át. Később a kolostor megmaradt részét plébániává alakították át, ahol helyet kapott a helyi katolikus egyházközség plébánosa.
Az itt működő papokról: Dingraff Gáspár kezdeményezte a templom nagy felújítását, amelyre az 1860-as, 70-es években került sor. Itt hunyt el és a helyi katolikus temetőben nyugszik. Szintén itt pihen Kreskay Antal, aki könyvet írt a lébényi templom történetéről. 1906: Kokas János, 1943: Németh Jenő, 1952: Schmall István, 1978: Zdiarszky László, 1989: Radó Tamás, 1991: Smudla Tamás, 1999: Gőgh Tibor
Az új plébániaépület Maráz Péter tervei alapján 2002-2003-ban épült neo-román stílusban a középkori kolostor gazdasági udvarának a helyére. Építését régészeti kutatás előzte meg, amelynek során értékes középkori emlékek kerültek elő. A leletek a mosonmagyaróvári múzeumban tekinthetők meg. Az épületet Reicher János gútai (Szlovákia) kovácsmester munkái díszítik (Jó Pásztor, Szűz Mária Gyermekével).

Ne távozzon üres kézzel - üres szívvel!
Ismerje meg a templom egyedülálló történetét!
Együtt szenvedett az itt élőkkel és az egész nemzettel, minden viszontagságos kort megélt és túlélt.
Tapasztalja meg a román korra jellemző bensőséges, meghitt, lélekemelő templombelső hangulatát!
Nem vagyunk egyedül a nagyvilágban. Isten velünk van, mellettünk áll, erősít, vigasztal és ma is a jóra lelkesít.
Gyújtson gyertyát szeretteiért (élőkért - holtakért)!
Ha imádságos szeretettel tudunk másvalakire gondolni, rögtön boldogabbnak érezzük magunkat és rajtuk is segíthetünk.
Színes képeslapokat, kiadványokat kínálunk.
Ismerje meg mélyebben is templomunkat (annak történetét és mint építészeti kincset). Amit itt lát, az nem véletlen, Isten dicsőségére épült a legapróbb részletekig.
Imaszándékaira szentmisét mutatunk be.
Havonta mutatunk be szentmisét azokra az imaszándékokra, amelyek az idelátogatók szívében megfogalmazódnak és amelyeket bejegyeznek az oltár előtt kihelyezett könyvbe.
Útravaló gondolat
Templomunk védőszentje Szent Jakab apostol, a zarándokok, úton lévők védőszentje. Földi életünk útján mindannyian zarándokok vagyunk. Az úton erőre, vigaszra és lelkesedésre van szükségünk. Az oltáron elhelyezett üveggömbből ehhez Ön is húzhat egy gondolatot.
Jöjjön újra, mert vannak helyek, ahová életünk során rendszeresen visszatérünk, hogy töltekezzünk!
A templom és a kolostoralapokra emelt barokk plébániaépület felújítás előtt áll. De már most szívesen biztosítunk egyéni, baráti, családos, csoportos elhelyezést (egyelőre még csak) tábori körülmények között lelki-testi-szellemi felüdüléshez. Ehhez programszervezéssel, lelki vezetéssel is szívesen hozzájárulunk.


Lébényi Evangélikus Egyházközség

Lelkész hivatal címe: 9155 Lébény Iskola u. 2.
Lelkész neve: Koháry Ferenc
Telefon: 96/360-013
Mobil: 20/824-7122
E-mail: ferenc.kohary@lutheran.hu
Honlap: http://lebeny.lutheran.hu

evangélikus templom

Luther Márton 1517. október 31-én tűzte ki 95 tételét a wittenbergi vártemplom kapujára. A reformátor tanai hamarosan Magyarországon is elterjedtek.
Lébényben, hasonlóan sok dunántúli városhoz és községhez, már az 1550-es évek végére a magyar és német lakosok nagy része önként áttért a lutheránus hitre. Ők kapták meg a Szent Margit-templomot, amely a Fő út és a Damjanich utca elágazásánál, a mai kisvendéglő helyén állt. A bécsi béke, amelyet Bocskay István kötött 1606-ban, egy ideig még vallásszabadságot nyújtott nekik. A harangot és a temetőt közösen használták a katolikusokkal, akik között sok horvát is volt.

1629-ben, az ellenreformáció idején Zichy Pál földesúr országbíró katonák által ezt a templomot is visszavette és Eőry György lelkészt, valamint Donsa Mátyás tanítót elűzte. Kérelmet írtak gróf Eszterházy Miklós nádorhoz, de ennek nem lett eredménye. I. Rákóczi György erdélyi fejedelem harcainak köszönhetően, az 1645-évi linzi vallásbéke után visszaadták a templomot. Ekkoriban Maris György, majd Osváth András volt a lelkész. 1663-ban, I. Lipót uralkodás alatt azonban végleg elvették. Ez a templom már nincs meg, mivel 1871-ben, már romos állapotban leégett, és 1878 táján lebontották.

Nehéz idők következtek az evangélikusokra. Egy ideig csak titokban gyakorolhatták a hitüket. A pozsonyi vésztörvényszék 1673-ban számos lelkészt gályarabságra ítélt. Végre az 1681-es soproni országgyűlés megengedte, hogy minden megyében épülhet két úgynevezett artikuláris templom. Ezek helye többnyire félreeső zugokban lettek kijelölve. Mivel Moson megyében nem jelöltek ki ilyen helyet, ezért a lébényiek több mint 100 éven át a Győr megyei Tétre jártak templomba. Ha az időjárás ezt nem engedte meg, akkor otthon a házaknál olvasták fel az igét és hozzá a posztillás könyvből a prédikációt, az énekeskönyvből pedig énekeltek.

II. József császár 1781-es Türelmi Rendeletében megengedte, hogy mindenütt, ahol legalább száz evangélikus család él, ott építhetnek maguknak templomot és iskolát, hívhatnak lelkészt és tanítót. Így alakulhatott újra 1786-ban Öttevénnyel és Magyarkimlével összefogva a környékbeli települések közül egyedül Lébényben gyülekezet. Meghívták az első lelkészt, Semmelweis Sámuelt. Engedélyt kértek Zichy Károly földesúrtól, hogy megvehessék a bíró házát és telkét. A nagyobbik ház lett a lelkészé, a kisebbik a tanítóé. Az istentiszteletet kezdetben egy fából épült pajtában tartották. Mivel az első lelkész egy év után meghalt, a magyar és a német hívek között pedig viszály támadt a magyar és a német nyelvű istentiszteletek számát illetően, a templomépítés elhúzódott. 1795-ben, Zeles Imre lelkész idején azonban néhány hónap alatt elkészült, és augusztus 20-án fel is szentelték. A templom a rendelet szerint nem nyílhatott közvetlenül utcáról, ezért van előtte a kis udvar. Oldalról olyannak kellett lennie, mint egy magtárnak, ezért vannak két sorban az ablakok. Ekkor már megengedték a toronyépítést. Az eredeti torony hengersüveges volt, tetején azzal a kettős kereszttel, amely most a homlokzati falon látható. Ezt a süveget 1895-ben lebontották, helyette egy barokkos toronysisakot építettek. 1987-ben ezt le kellett bontani de eredeti formájában újra felépítették.
Az oltár szintén barokkos. Elemei a XVIII. sz. közepéről valók, a császár által feloszlatott magyaróvári kapucinus kolostorból származnak. Az oltárt lutheri tanítás szerint összeépítették a szószékkel, hogy a figyelem egy felé irányuljon.
A karzat is eredeti, amely eleinte rövidebb volt. Ott ültek a legények. Ezen van a templom immár második pneumatikus orgonája, amely a pécsi Angster gyárban készült. Lent jobbra ültek a férfiak, balra a nők, elől pedig a gyermekek. Az ólomüveg ablakok a négy evangélistát ábrázolják jelképeikkel együtt. Mátét angyallal, Márkot oroszlánnal, Lukácsot ökörrel, Jánost pedig sassal.

Istentiszteletek időpontja: vasárnap és ünnepnap délelőtt 9 órakor és 1/2 10-kor.

 vissza a lap tetejére