Cookie / Süti tájékoztató
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a lebeny.hu honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében cookie-kat alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi.
bővebben
Elfogadom
Nem fogadom el
Lébény története

1830-ban megkezdték a Szent Jakab-templom romos állapotú kolostorépületének bontását. Az épület egy részét plébániává alakították át. 1838-ban a már összeomlással fenyegető Szent Margit-templomot is lebontották. Helyette a templom kegyura, gróf Zichy Henrik a Szent Jakab-templomot ajánlotta fel a falunak plébániatemplomul. Az ajánlatot az egyház elfogadta, így az apátsági templom a római katolikus plébánia és a hívek használatába került.

Az 1831-es nagy kolerajárvány Lébényben is szedte áldozatait. Az ekkor 2098 lakost számláló faluban 288-an betegedtek meg, a fertőzötteknek éppen fele, a község lakóinak 7 százaléka meghalt.

1832 júliusában új korszak kezdődött a község történetében: a fejlődő jobbágyfalu mezővárosi jogállást kapott, és ezzel egyidejűleg jogot nyert arra, hogy évente két alkalommal - július 25-én és november 4-én - országos vásárokat tartson.

1841-ben hatalmas tűzvész pusztított a faluban, 86 épület égett le, a két templom is súlyos károkat szenvedett.

1844 tavaszán báró Sina György és testvéröccse, báró Sina János vásárolták meg a lébény-szentmiklósi uradalmat. Az új tulajdonosok már 1845-ben hozzákezdtek egy később európai hírűvé lett cukorgyár, a "Fabrika" építéséhez. Az üzem - amely Európa ekkor legnagyobb és legjobban vezetett cukorgyára volt - a hatvanas évtizedben jelentkező pénzügyi válság és az európai piacot is elárasztó, olcsó amerikai nádcukor következtében tönkrement, így 1865-ben beszüntette működését.

1848 márciusában a forradalmi lelkesedés Lébényt is megérintette, 152 lébényi férfi jelentkezett a nemzetőrség soraiba, és a honvédsereg tagjaként 29 lébényi férfi vett részt a küzdelmekben. A háborús viszontagságok mellett a kolera is sújtotta a települést.

1862-64 között, három éven át zajlottak a Sina János által 20 000 forinttal támogatott helyreállítási, felújítási munkák a Szent Jakab-templom belső tereiben. 1872-ben megkezdték és 1879-re befejezték a műemléktemplom külső restaurálását is. Ekkor nyerte el a templom mai formáját.

A kiegyezést követő gazdasági fellendülés hatása Lébényben is megmutatkozott. Gyarapodtak a gazdák, épült, szépült, fejlődött a falu. 1890-ben 420 ház volt a községben, lakosainak száma 2800. Közben a Sina-uradalom is gazdát cserélt, 1884 végén gróf Wenckheim Frigyes és felesége, Wenckheim Krisztina vásárolta meg. 1 800 000 forintot fizettek érte.