Cookie / Süti tájékoztató
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a lebeny.hu honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében cookie-kat alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi.
bővebben
Elfogadom
Nem fogadom el
Lébény története

A gazdasági fellendülést megtörte az I. világháború, amely Lébénytől is nagy anyagi és véráldozatot követelt. A háború éveiben behívott mintegy hatszáz frontszolgálatos katona közül 173 soha nem tért haza, életüket vesztették Galíciában, a szerb és a román fronton és a doberdo-piavei csatatereken. A község 1930-ban állított emlékművet hősi halottainak.

Az 1929-33. évi gazdasági válság súlyosan érintette az egész magyar agráriumot. Eladósodtak a lébényi közép- és kisbirtokosok és a Wenckheim-uradalom is. A munkanélküliségtől fenyegetett nincsteleneknek az uradalom napi 50-60 fillér napszámot fizetett, az is megesett azonban, hogy a napszámosokat pénz híján borral fizették ki.

Az 1936-tól érezhető lassú fellendülést a II. világháború szakította meg. A hat évig tartó világégés ismét súlyos áldozatokat követelt a község lakóitól. Az 1992-ben emelt II. világháborús emlékmű gránitlapjain 98 hősi halott, 21 polgári személy és 19 zsidó vallású helyi lakos neve olvasható.

Lébény községen 1945 húsvétján vonult át a front, lakói számára az április elsejére virradó éjszakán ért véget a világháború.

1945 tavaszán megjelent a földreformról szóló rendelet, megkezdődött "a földmíves nép földhöz juttatása", a Wenckheim-uradalom felosztása.

1949-ben Szabad Föld néven létrejött Lébényben az első termelőszövetkezet. 1955-ig összesen öt közös gazdaság alakult, a mezőgazdaságból élők 60 százaléka azonban egyéni gazdálkodó maradt.

Az 1956-os forradalom napjaiban községünkben is megalakult a 16 tagú Nemzeti Bizottság. A forradalom leverését követően az események szervezői, irányítói közül többeket bebörtönöztek, internáltak, rendőri felügyelet alá helyeztek, vagy súlyosan bántalmaztak. Nevüket - 2006. október 23 óta - az önkormányzati hivatal falán elhelyezett emléktábla őrzi.

A forradalom napjaiban fölbomlott szövetkezetek helyébe 1957 augusztusában újjáalakult a Béke Tsz és a Búzakalász Termelőszövetkezet. 1970-ben a két gazdaság egyesült.

A hatvanas évtizedtől kezdve a falu jelentős fejlődésen ment át, ezek elismeréseként 1979 áprilisában elnyerhette a nagyközségi jogállást.