Cookie / Süti tájékoztató
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a lebeny.hu honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében cookie-kat alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi.
bővebben
Elfogadom
Nem fogadom el
Polgármesteri blog

Szelíd róka

Amikor Antoine de Saint-Exupery A kis herceget írta, bizonyára a jövőbe tekintett. De elhíresült mondása, miszerint "aki hagyja magát megszelidíteni, az a sírás kockázatát is vállalja vele...",  a múltba visszatekintve is helytálló, azaz bizonyos, hogy mindenki egy kicsit róka… Te is, ön is, én is meg lettünk szelidítve valamikor.

Az író nem tesz említést arról, hogy majd a kis herceg is megöregszik egykor – nyilván a róka is öreg róka lesz egyszer, de ez most mindegy is…

Mert igen, az a megszokott rend, hogy a róka tovább él, mint a kis herceg. Nagy csavar az életben, hogy aztán a rókák legnagyobb része egy metamorfózis nyomán kis herceggé változik. Nem, innentől sem megyünk át Fekete István Vukjába, bár ki tudja, Kag vagy Karak akár kis herceg is lehetett korábban, de aztán jött Vuk, s ő lett „a” róka…

Ilyentájt, amikor az ember elmúlik ötven, érzi, hogy kezd rókává válni. Vagy ha ez kimondottan nem is tűnik fel neki, megtapasztalja, hogy az ő kis hercege (kis hercegnője) készül már a rózsájához. Fel kell készülni mindenre…

Mint ma még nagyon szelíd róka kérdezem: Te szemét kígyó, muszáj már jönnöd?! Olyan jól megvoltunk mi itt a Föld nevű bolygón... Tudod mit? Gyere, ha jönni akarsz, ha jönnöd kell, de ne kínozd sokáig az én kis hercegemet! A várakozás a legrosszabb az egészben! Gyere és csípj, harapj, zabálj! Vagy menj innen a francba, de ne fenyegess minket!

Az utolsó majd kapcsolja le a villanyt! Hallod, lámpagyújtogató?


Korábbi bejegyzések

Bölcsőde építése Lébényben